Kierkegaard filozófiája nem mond nekem semmit, ha elemezni akarom. Az ismétlés interpretációja nem több egy légüres buboréknál, egy pillanatnyi párafelhőnél, mikor is a levegőben érzett váratlan nedvesség csupán valami alap létezéséről enged következtetni. Az ismétlés az értelmezés során halkan elhal. Az ismétlést megélni kell. Illetve próbálni a megélést, akkor is, ha többször bebizonyosodott eme abszurd cselekvés lehetetlensége. Élni az ismétlés sorozatának engedelmeskedve, e sorozattá átalakulva, tanulnva valamit. Ám a helyes tanulás művészetét sem árt elsajátítani.