Immár féléves lett e blog. December közepén még azt határoztam el, hogy minden egyes nap írni fogok valamit. Mára arra jöttem rá, hogy a szorgalom és az ambíció gyakran akadozik, a kényszer pedig középszerűséget szül. Bármiféle kényszernek ellen kell állnom, még ha nem is veszem észre azonnal, hogy egyszerű rab lennék. Ma már tudom, hogy nem lehet minden nap írni. Hogy nem történne velem semmi? Dehogynem. Ám az eseményeknek inkább a rohadó szagot magával sodró, több napos hátszele csap pofán. Már ha bármiféle hátszél pofán csaphatna.