Furcsa napok. Próbálom önmagamra koncentrálni, megfigyelni minden mozdulatomat, s rögzíteni mindent, ami rögzíthető. M.-nek panaszolom, hogy mennyire érzékeny vagyok mindenre manapság. Este egy pohár sör B.-vel. Mintha belenyugodna abba a jelenlegi kilátástalanságba, amelybe én képtelen vagyok. Hetek óta nem írok semmit, pedig a fülemből is szavak folynak ki. Csak őrzöm a húst, amely csontjaimat borítja.

Strange days. I’m trying to concentrate on what is happening with me, observe every movement I make and write down in my head everything I find worth describing. I complain to M. how sensitive I became nowadays. I had a glass of bier with B. She seems like she has reconciled herself to the current situation. I cannot do the same. I haven’t written anything for weeks even if the words are flowing out from my ears. I just preserve a few pieces of meat that covers my bones.